A legmeghatározóbb érzés mostanság: Hogy le vagy maradva. Nem elég gyorsan haladsz.Nem tartasz ott, ahol „kellene”.Mások már „tartanak valahol”, te
A valódi kompromisszum nem vitában születik. Nem nyomás alatt. Nem akkor, amikor valaki emlékeztet rá, hogy mit kell érezned, és
Vannak mondatok, amiket annyira sokszor hallunk, hogy már nem is kérdőjelezzük meg őket. Pedig közben simán lehet, hogy pont ezek
Hány döntést halasztunk el csak azért, mert félünk attól, mit szólnak mások? Ezek a mondatok ártatlannak hangzanak.De valójában keretek közé
Sokan összekeverik a lojalitást azzal, hogy benne ragadsz egy diszkomfortos helyzetben: Kapcsolatokban.Barátságokban.Családi viszonyokban. Mintha az lenne az erény, hogy tűzön-vízen
Van egy kimondatlan elvárás:a „régi” kapcsolatokért tenni kell, legalább kötelező jelleggel próbálni ápolni. Gyerekkori barátok. Régi társaságok.És amikor eltávolodunk egymástól,
Valahogy még mindig úgy kezeljük a változást, mintha probléma lenne.Persze, ha azt nem másért teszed, mert akkor „te vagy a
Nem tudom, ki hogy van vele, de ha elkezdesz diétázni, van egy alap szabály: Tagadd le! A “már csinálom” illúzió
Amikor rombolod magad, sokszor mindenki azt mondja, hogy „mekkora forma vagy!” Elfogadnak. Nevetnek veled. Ott vannak. Imádnak.Mert szeretik, hogy hozzájuk
Van egy botrányos jelenség az életben. A Béla: tanácsot ad kommentel diagnosztizál véleményt gyárt és közben nem tud semmit a


